Sokféle építőanyag létezik amiből otthont építhetünk. A legkiválóbbak ezek közül a természetes anyagok: a fa, a kő, a sártégla Felhasználása attól függ, hogy a Föld melyik részén élünk. A fa legősibb felhasználási módja a fűrészetlen rönkfa. Régészeti leletek bizonyítják, hogy a boronafalas építkezés már az újkőkorszakban (kb. i. e. 10 000-4000) ismert volt. A máig fennmaradt, legrégibb boronafalas ház Norvégiában 1250 körül emelték eredetileg Numedalban, ma azonban az oslói skanzenben tekinthető meg. A boronafalas építkezés nemcsak Európában örvendett nagy népszerűségnek: a régi japán, koreai templomoknál, raktáraknál szintén megtalálhatjuk ezt a fajta megoldást. Az Észak-Amerikába érkező német és skandináv telepesek a 18. században egyszerűségénél fogva gerendaházakat emeltek. Rönkházat építettek úgy a Kárpát-medencében, mint Skandináviában, Japánban vagy Alaszkában. Az évszázadok során olyan zord körülmények között álltak helyet, ahol más építkezési formák kevésbé voltak időtállóak.
Rönkház csak egy van. A kézzel megmunkált, ahol a felső rönkre felvetítődik az alatta levő rönk rádiusza, követve az egyeletlen hajlatokat és megmunkálásához csak láncfűrészt és vésőt használnak. Az úgynevezett “gépi rönkház”, már a gerendaház kategóriába sorolható, az egyetlen közös vonás a kettő között, hogy a gerenda keresztmetszete kör alakú. Az előbbibe a fa kivágás után azonnal beépíthető, figyelembe véve a fa száradása és a falak nyomásából adódó roskadást, az utóbbi pedig szárított anyagból, speciális gépsor igénybevételével állítható elő.
De miért válasszuk a fát építkezésünk során, amikor a modern technológia ellát minket sokkal újszerűbb megoldásokkal? Mert:
-az építkezés ideje sokkal rövidebb egy hagyományos tégla házénál
-gyorsan kifűthető, a fa hőtároló képessége kiváló
-természetbarát megoldás –a ház élettartama alatt többször annyi fa nő helyette mint amennyit beépítünk
-a masszív falak olyan akusztikus tulajdonságokkal rendelkeznek, ami például a zene minőségét javítják.
-mivel a falak belső része is látható marad, a fa erezettsége, színe, illata olyan nyugodtságot és harmóniát kölcsönöz, mivel egyetlen meszelt fal sem rendelkezik.
-mivel a falak lélegeznek, optimális páratartalmat biztosítnak a bentlakók számára.
-a külső falak ,a rönkök íveltségéből adódóan legalább 30%-al több hőt vernek vissza, mint a sík felületű oldalfalak.
-földrengésbiztosak – ezért elterjedtek a modern korban is Japánban
-tűzbiztos – tűz esetén a rönkök vastagságukból adódóan nem tudnak meggyulladni, mivel amikor a felszín 1-2 cm vastagon elszenesedik, az alatta levő réteg már nem kap oxigént az égéshez.
-szakszerűen kezelve és védve akár 600 évig is tartósak maradnak
|
